A jegesmedve:
A jegesmedvét a vastag zsírréteg és a dús, belül üreges szőr. A jegesmedve az Északi-sark táplálékláncának legtetején van, többnyire fókát eszik. Nem támad emberre, csak ha azt hiszi, hogy az ember támad. Öt ország mondhatja magát jegesmedvék hazájának:
(Csak Alaszka államban élnek jegesmedvék
- Kanada
- Oroszország
- Dánia (A jegesmedvék csak Grönland szigetén élnek, a sziget pedig Dániához tartozik)
- Norvégia
A jegesmedvének nagy mellső lába van, amely részlegesen úszóhártyás, , hogy jobban tudjon úszni. A jegesmedve hátsó lábát úgy használja, mit az evezőt, hogy azzal kormányozza magát a vízben. A jegesmedve a víz alatt 4,6 méterre meglátja az ennivalót!
Az étrendje 90%-át a fóka teszi ki. A bundája fehérnek látszik, mégis színtelen. Azért látszik fehérnek mert a szőre szétszórja és visszaveri a fényt. Úgy tisztítja magát, hogy a hóban hempereg vagy megmártózik a vízben. A felnőtt jegesmedve súlya 150-300 kg között van, a felnőtt hím nagyobb 300-700 kg között.
A mama barlangot ás a hóba, hogy novemberben világra hozza a kicsinyeit. Születéskor nem érik el még maz 5 kg-ot sem. A mama a tejável táplálja a kicsiket amik majd 10 hét múlva elérik a 10 kg-ot. 2 éves korukig szoptatja és a teje 30% zsírtartalmú. A bocsok az első évben elkezdenek szilárd ételt enni, elkezdik tanulni a vadászást és az úszást. 5-6 éves korukban párosodnak. 30 éves korukig élnek.
15 méterről is be tud ugrani a vízbe. Rövidtávon 56 km/h sebességgel is képesek futni, és 100 km-t is képesek megállás nélkül úszni.
A jegesmedve lába a legtökéletesebb természetes hócipő. A talpa széles és szőrrel borított, hogy ne csússzon. Éles karmait pedig beleakasztja a jégbe. Akár 1 cm vastagságú jégem is tudnak közlekedni. Elmagyarázom: hasra fekszenek, így elosztatva a súlyukat, húzzák magukat a jégen a karmaik segítségével.
Forrás: Joanna Cole: The Magic School Bus című könyve nyomán. |